Tücsök és bogár

Amikor megújuló energiáról van szó, az ember általában napelemek végeláthatatlan sorát vagy óriási szélfarmokat lát maga előtt, pedig a villamosenergia-rendszer kiszámítható működéséhez az elektromos áramot termelő erőművek mellett az energia tárolására is alkalmas létesítmények ugyanolyan fontosak. Az erőművek ugyanis megállás nélkül termelik az áramot, amire azonban éjszaka jelentősen kisebb a kereslet, míg a nappali-esti csúcsidőszakokban jóval több áramra van szükség.

 

Strukturálatlan beszélgetés matematikáról Pach Jánossal, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Geoscape kutatócsoportjának vezetőjével a magyar matematika több mint száz éve tartó nagy korszakáról. Hogyan indult a XIX. század végén Budapestről egy olyan iskola, ami a mai napig érvényes, sőt meghatározó tudott maradni a tudományos világban, és amely Riesz Frigyestől (1880-1956) az Ábel-díjas Lovász Lászlóig világhírű matematikusok tucatjait adta? Hogyan alakította Erdős Pál munkássága a magyar matematikát? De szóba kerül a hagyományos levelezés előnye az emaillel szemben, a Courant Intézet robotikai kutatása, geometriai algoritmusok, az új hidegháború tudományos hatása, és sok minden egyéb. 

A Peru és Chile hegyvidékein őshonos haszonnövény tudományos kutatásában a magyar tudósok ugyanis a világ élvonalához tartoznak. A burgonya termesztését alapvetően befolyásoló klímaváltozás, az emiatt újonnan megjelenő, vagy már korábban behurcolt növényi kártevők (vírusok, baktériumok, gombák, rovarok) jelentette problémákra Magyarországon a hat évtizede alapított keszthelyi Burgonyakutatási Központban keresik a válaszokat, és jó néhányat mára meg is találtak. A februártól a Magyar Agrártudományi Egyetem néven létrehozott óriásintézményhez csatolt tudományos műhelyben – legújabb nevén Burgonyakutató Állomás (BKÁ) – a genetikától a nemesítésen át a termesztéstechnológiáig a növényt érintő összes területen zajlanak kutatások.  

Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...

Világtalálkozó - Karikó Katalin és Zorán

Balkányi János Youtube csatornája

A rákellenes világnapon, február 4-én a budapesti székhelyű Oncompass Medicine nyerte el a DigitalEurope, a digitális ipar szereplőit tömörítő szervezet komoly elismerését, a Future Unicorn innovációs díját. A díj azt jelzi, hogy a társaság látja a potenciált abban, hogy a magyar cég a jövőben akár egymilliárd dollárra értékelt techóriássá nője ki magát. A díj technológiai óriáscégekhez és más potenciális befektetőkhöz nyitja meg a kapukat az Oncompass Medicine előtt.

Több kritika született már a Magyarságkutató Intézet december végén bemutatott pozsonyi csata-filmjéről, ám a leglényegesebb pont, a film végső üzenete jórészt kibeszéletlen maradt. Sudár Balázs történész, turkológus a Válasz Online-nak küldött elemzésében világossá teszi: a produkció a történeti háttér tendenciózus, szelektív bemutatásával tulajdonképpen egyetlen dolgot épít – a magyar áldozatiság mítoszát. Miközben a 907-es ütközet a mi szempontunkból éppen a hódító háborúk lezárása. Az MTA BTK Őstörténeti Témacsoport korábbi vezetője az animációban látható tárgyaktól az elhangzó narrációig elemzi a Magyarságkutató filmjét. Az írásnak további aktualitást ad, hogy épp a napokban derült ki, az animáció alkotói megkapták az NKA-támogatást a munka folytatására.

Kivételesen egy angol nyelvű videó, mert roppant érdekes...