Balkányi János életrajz
Balkányi János 1947-ben született Budapesten. A klasszikus zenéhez már nagyon fiatal korában vonzódott és 6 éves korában kezdett el hegedűt tanulni. Iskoláit szülővárosában végezte. Először a budapesti Zenei Gimnáziumban és ezzel egyidőben a Bartók Béla konzervatóriumban. 1965-1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészti Főiskolán végezte a tanulmányait hegedű tanszakon, melyet 1968-ban diplomával fejezett be.
Ezt követően egy ösztöndíj lehetővé tette, hogy a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán tovább képezhesse magát.1969-1973 között az Innsbrucki Szimfonikus Zenekar koncertmestere volt. Mint alapító tagja és primáriusa az Innsbrucker Streichquartettnek számos koncert körúton vett részt Európa számos országában és ugyanezzel az együttessel 1972-ben a Colmarban (Franciaország) rendezett kamarazenei versenynek az 1.díját nyerte meg.
1973 óta Zürichben élt és dolgozott, mint a Zürichi Operaház Zenekarának koncertmestere. Ugyanebben a pozícióban 1993-ig a Schweizerisches Festspielorchester an der Luzerner Festwochen tagja. Valamint 1988-1993-ig Budapest Festival Orchestra tagjaként működött.
Zenei vonzódása és szerelme fiatal kora óta a kamarazene felé vonzotta. Így ennek a nyomai a különböző együttesek működésében nyomon követhetőek, mint a Magyar Vonóstrió 1977-1982, a zürichi Hegedű Cello Duó-mellyel 1983-ban egy lemezfelvételük Kodály és Ravel műveivel elnyerte a párizsi Grand Prix du Disque fődíját. 1985-re tehető a Balkanyi Quartett megalakulása, mely kisebb nagyobb megszakításokkal és összetétellel mind a mai napig sikeresen működik.
És végül, de nem utolsósorban a Zürcher Streichersolisten megalapítása 1989-ben, mely együttes a zenei álmainak megvalósítása volt. Itt egy 12 tagú vonós együttesről van szó, mely állva és karmester nélkül játszik, s melynek ő volt az alapítója és a primus inter pares-e. Az együttes működéséről így ír az alapító:
„Működésünk igen sikeres volt. Létezésünk majdnem 20 évében Svájcon kívül számos európai országban , különböző Fesztiválokon, mint a Prágai Tavasza Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Santander Festival meghívásainak tehettünk eleget. Munkánkat 12 CD felvétel és különböző televíziós fellépések kísérték, míg a 2000-es évek végén, az operai nyugállományba vonulásommal az együttes is nyugalomba vonult.”
A kamarazenéhez való vonzalma azonban azóta sem szűnt meg, hiszen a Balkänyi Quartettel továbbra is a zürichi koncertélet aktív tagjaiként vannak jelen.
Az előadás előzetese:
1. A kezdetek: a török hódoltság ideje; a magyar zene születése; Tinódi Lantos Sebestyén tevékenysége és összefoglaló munkái. A Cronica jelentősége.
2. A XVI-XVII századból töredékesen ránk maradt főúri rezidenciák szerepe. Pl. Esterházy Pál Harmonia caelestis című kantáta gyűjteménye 1711-ből. Egyéb magyar zeneszerzők megemlítése, akiknek sajnos a legtöbb esetben nagyon kevés maradt meg a munkásságukból.
Johann Sebastian Bach: Adagio a g-moll szóló szonatából szóló hegedűre
3. A XVIII század végének magyar zenéje, az első magyar opera létrejötte (melynek partitúrája sajnos elveszett). Súlypont: Haydn több évtizedes tevékenysége, mint udvari zenész, mint zeneszerző Esterházy Miklós herceg udvarában, a fertődi kastélyban. A magyaros motívumok megjelenése pl.Haydn és Beethoven és még egynéhány korabeli zeneszerző műveiben.
4. A XIX. század elején a verbunkos kialakulása, önálló műfajjá válása, beágyazódása Erkel Ferenc műveibe, kinek a magyar nemzeti opera kialakulását és felvirágoztatását köszönhetjük. A nemzetállamok kialakulása és ezen államok emblematikus szellemi vezérei, zeneszerzői, kik közül Liszt Ferenc munkássága kiemelkedik. Magyarként való öntudatra ébredése és azután egész élete folyamán szenvedélyes tevékenysége a magyarságért és a magyar zenéért.
Johannes Brahms: V. magyar tánc hegedűre
5. A XX. század virradata. Kodály Zoltán és Bartók Béla elévülhetetlen össz-zenei tevékenysége a magyarságért, a nemzetért és végül, de nem utolsósorban az egyetemes zenekultúráért. Magyar zeneművészek elterjedése az egész világon. Kb.15 perc, Bartók Béla: 19 kiválasztott duó 2 hegedűre.